Mi az a „rangsor elve”?

A „rangsor elve” szerint a földhivatal az egyes kérelmeket a beérkezés sorrendjében intézi el és a korábban érkezett kérelem elintézéséig az utána levő kérelmeket függőben tartja. Ez például ott lehet fontos, hogy ha a vevő tulajdonjog bejegyzése iránti kérelme a tulajdoni lapon széljegyen van, akkor az eladóval szemben hiába indul végrehajtás, a földhivatal először a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmet intézi el. Ha annak helyt ad, és a vevőt tulajdonosként bejegyzi, akkor a sorrendben utána következő végrehajtási jog bejegyzése iránti kérelem elbírálásakor megállapítja, hogy az ingatlannak már nem az eladó, hanem a vevő a tulajdonosa, így a kérelmet elutasítja.
Az ugyanazon a napon érkezett beadványok esetében a rangsort az okiratok kelte határozza meg.

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSRÓL SZÓLÓ 1997. ÉVI CXLI. TÖRVÉNY

7. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásban egy-egy bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem, megkeresés iktatási időpontja határozza meg. Ranghelyet csak olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték.

az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet

83. § (1) Egyidejűleg érkezettnek kell tekinteni azokat a beadványokat, amelyek ugyanazon napon érkeztek vagy kerültek benyújtásra.
(2) Az ugyanarra az ingatlanra vagy a tulajdoni lapon levő ugyanarra a bejegyzésre egyidejűleg érkezett beadványokon és az iktatókönyvben az egyidejű érkezésre utalásra kölcsönösen fel kell tüntetni annak a beadványnak az iktatószámát is, amellyel a beadvány egyidejűleg érkezett.
(3) Az egyidejűleg érkezett beadványok elintézésekor a határozatban és a tulajdoni lapon utalni kell arra, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok keletkezési időpontja alapján a bejegyzés milyen ranghelyre történt.